Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A születési idő pontosítása

 A szülés sokszor elhúzódik és nem is egyértelmű, hogy mit tekinthetünk születési időnek. Amikor már kint van a baba feje, amikor már egészen kint van, amikor megtörténik az első levegővétel vagy a köldökzsinór elvágása? Vagy amit a középkorban használtak, a belelkesülés idejét?

 A tapasztalat szerint a születés inkább kicsit korábban történik, mint ahogy arra emlékeznek. Ez valószínűleg abból adódik, hogy a dolgok sűrűjében nem az órát nézegetik. Amikor már megvan a baba, és megtörténik a legszükségesebb ellátása, akkor pillantanak az órára, és állapítanak meg egy időpontot.

Ezt születési időt a egy naplóba bejegyzik, ledokumentálják, de legjobb esetben csak 5 perces pontossággal, és az már nagyon jónak számít. Legtöbb ember negyedkor, félkor, háromnegyedkor vagy egész órakor születik, ami még mindig egész jó, és sokszor lehet is vele dolgozni, de ha valamelyik bolygó házcsúcs határán van, vagy az aszcendens áll a jegyhatár közelében, akkor érdemes elvégezni a születési idő pontosítását.

 Ha valaki nem tudja a pontos születési idejét, érdemes kikérni a kórházból az „alapadatot”, agy alaposan kifaggatni a rokonságot, hogy mire emlékeznek, és azzal felkeresni az asztrológust. Mivel a születési idő pontosítása önmagában is nagyon időigényes feladat, a legtöbben ± egy óra eltérésig vállalják, hogy számolgatják. Ha van kórházi adat, az asztrológusnak könnyebb megtalálni a keresett időpontot, és biztosabb, hogy az adat jó lesz.

 Vannak módszerek, amivel az asztrológus meg tud határozni egy időpontot, amit pontos születési időnek mondanak. Ehhez több adatot kell megadni. Egy részüket magához a pontosításhoz használja, más részüket pedig ahhoz, hogy visszakeresse az eseményt a már pontosított születési időre rajzolt képletben.

Ha kevés az életesemény (a szülött kevés dolgot ír le, vagy kicsi gyerekről van szó) a pontosítás többször is megtörténhet, éppen ezért jó, ha az asztrológus úgy foghat munkához, hogy eleve megkapja a szükséges információt. Inkább több, mint kevesebb adattal dolgozzon!

 Legelső sorban a családtagok napra pontos születési idejét kell megadni. Ezek a dátumok egymással kapcsolódnak, bár nem feltétlenül mindenkinek mindenkiével. A szülők és a szülött között nagy valószínűséggel, nagyszülőkkel és testvérekkel esetlegesen. Ez akkor is így van, ha a szülés a vártnál korábban vagy nem természetes úton történt meg, hiszen az is a sors része, hogy annak akkor és úgy kellett megtörténnie, ahogy végül megtörtént.

 Másodsorban életeseményeket kell megadni, ahol lehet napra pontosan, ahol nem emlékeznek már a dátumra, mert elfelejtették, vagy mert nem egy nap, hanem egy egész időszak tartozik hozzá (betegség, külföldi tartózkodás, stb…) akkor legalább azt, hogy melyik két születésnap között történt.

 A legértékesebbek azok az események, amelyek spontán következnek be és/vagy mély nyomot hagynak a szülöttben. A legtöbb ember 6 éves kora körül szeptemberben kezdi az iskolát, 14 évesen középiskolába megy és 18 éves korában, nyáron érettségizik. Ezek annyira nem értékesek, nem is igazán hagynak nyomot a horoszkópban. A házasságkötés időpontja egy kicsit már jobb, de az egy tervezett dátum, tehát nem annyira spontán, hiszen függ egy csomó minden előzetesen teljesülő feltételtől, ami alapján dátumot választ az ifjú pár. Az esetleges válás időpontját pedig a bíróság mondja meg, ezért ugyancsak kevésbé valószínű, hogy komoly nyomot hagy a horoszkópban.

 Az az igazán jó, ami „magától jön” és az ember élete végéig emlékszik rá. Valaki egy halszálkás balesetet tart ilyennek, mert halálfélelme volt, másban az hagy kitörölhetetlen nyomot, amikor nyaralás közben forró olajtól megégett a lába. Látszólag nem is olyan nagy horderejű események, de hogy mennyire fontosak, azt csak a szülött tudhatja, éppen ezért ha pontosan emlékszik rá, ő maga fontosnak érzi, akkor mindenképpen érdemes feljegyezni, mert ott lesz a horoszkópban.

 

Mi jöhet szóba még? (Nekem ezek jutottak eszembe, mint a leggyakoribb lehetséges dolgok, de a lista rugalmasan bővíthető)

 

·         első kapcsolat, a szüzesség elvesztésnek időpontja

·         megismerkedés a jövendőbelivel, az együttjárás kezdete

·         összeköltözések, költözések (főleg, ha váratlanul kerül rá sor)

·         gyerekek születése (terhességről való tudomás)

·         nagyobb utazások (messzire és/vagy hosszabb időre)

·         kisebb utazások (ha az valamiért nagyon fontosnak tűnik)

·         nagyon boldog vagy depresszív időszakok

  •       kapcsolat megromlásának kezdete, szétköltözés

·         munkahelyi problémák, munkahelyváltás

·         betegségek kezdete-vége, műtétek, balesetek (a saját, vagy ha valamelyik családtagé, és komoly hatást tett a szülöttre, akkor is)

·         halálesetek (ami megrendítő volt! A dédi halála a szülött kétéves korában valószínűleg nem az!)

<= Vissza az előző oldalra